Az elfogadott megállapítás ugye az, hogy valószínű szláv eredetű a név. A "brzo", azaz a "gyors" horvát igéből eredeztethető, mivel gyors folyású patak közelében jött létre a település anno. Esetleg a gyors sodrású Drávára utal. Bár a Dráva szerintem már az ősidők folyamán visszahúzódott jelenlegi medrébe, még a benépesülés előtt. Helyén inkább mocsaras, lápos, zsombékos terület maradt, ahová a folyó időnként kiöntött. Aztán itt van a "breza, brezovina, brezik" nyírfa, nyíres, nyírfaerdő szintén horvát főnevek. A szlávok szerintem előszeretettel egyszerűsítenek Breznicára, mivel közelebb áll hozzájuk a fent említett okok miatt a név. Horvátországban hat Breznički jelzős előnévvel, míg Szlovákiában, Szerbiában önálló névként szerepel Breznica település. A szláv eredetet megcáfolja a történelmi Magyarország területén lévő ősi helységnevek, hogy csak a felvidéki Barsberzence, amit Tekovská Breznicának, illetve Garamberzence, amit Hronská Breznicának fordítanak, vagy a magyarországi Börzönce helyneveket említsem. Nem véletlenül különböztették meg a múlt századi monarchiában Berzencéket, így voltunk Somogy-Berzencze.
No de nézzünk egy új megközelítést.
Amit most állítok az nem kevesebb, minthogy Koppány vezérnek két fia is volt az egyiket BABÓCSÁNAK, a másikat BERZENCÉNEK hívták!
Azt hiszem ennél meglepőbb és döbbenetes tény még nem került köztudomásra falunk nevének eredeztetésével kapcsolatban. Pedig mindig is itt volt előttünk: a "berzenkedni" ige, ami mindenki számára ismerős. Jelentése: ellentmondani, ellenálló véleményen lenni, háborogni, lázadozni. Tehát egy apjának ellentmondó, lázadozó gyereket neveztek el a középkorban.
Történelmi tény, hogy Koppány vezér Somogy ország ura volt. Amellett, hogy Árpád- házból származott, egyben besenyő származására utal, az hogy édesanyja, Ibolya besenyő asszony volt. Miért ne lehetne, hogy két fiáról nevezte el a két majdnem szomszédos települést. Ez megközelítőleg 990-körül lehetett. Tehát lennie kellett lakott helynek e két helyen. Régészeti kutatások szerint ókori és avar kori települések szegélyezték a hadiútnak tekintett Dráva-völgyét. A honfoglalók már biztosan találtak itt őslakosokat. Mivel a besenyők határőr vitézként telepedtek le a magyarok mellet, így Koppány gyermekei apjuk jussán birtokolhatták e két falu és környéke felett a hatalmat.
A lázadó vezér halála után birtokainak egy részét István király magának, illetve a királynénak sajátította ki, másutt hű embereit telepítette le. De a településnevek megmaradhattak!
Koppány, Géza fejedelem halála után "ősi jogon" jogot formált az utódlásra. A történet innen ismert. István lázadónak nyilvánította, csatában legyőzte és felnégyeltette. A csata előtt Koppány átkot szórt Istvánra: “Gyesznó öli magod”. A besenyők bosszút esküdtek vezérük haláláért. István nemcsak a besenyők esküjétől félt, hanem újabb nyugati támadástól is. Ezért fiát Biharba küldte kiskirályi birtokának igazgatása ürügyén. Imrének egyetlen szenvedélye a vadászat volt. Ezt tudva a besenyők az őrizetükre bízott Bihar-Igfon erdőségben 1031-ben vadcsapdát, vermet ástak, egy hatalmas sebzett vadkant helyeztek el benne, majd a vermet ágakkal, avarral befedték. Berzence és Babócsa, a királyi udvarban szolgálatot teljesítő két veterán harcos, akiknek besenyő származásáról az udvarban mit sem tudtak, Imre királyfit vadászatra hívják. Imrét a vadászat közben az avarral fedett verem irányába terelik. Imre alatt megnyílik az avar és a verembe zuhan. Ekkor az ifjú besenyők Berzence és Babócsa öreg vitézeket más útra terelik. A kopjadöfésekkel dühített hatalmas vadkan Imre királyfit halálra marja. Koppány Istvánra mondott átka teljesült: - Gyesznó ölé Magod! - Koppány vezér harminchárom év előtti, Istvánra, születendő fiára mondott átkát 1031 szeptember 2.-án a besenyők a huszonnégy éves Imrén kímélet nélkül végrehajtották.
Az esetet, mint "Berzence és Babócsa bosszúja" -ként jegyzi az őstörténet írás.
Az esetet, mint "Berzence és Babócsa bosszúja" -ként jegyzi az őstörténet írás.
Ha Berzence neve ilyen ősi személynevet takar, immár nincs értelme találgatásoknak. Legyünk büszkék rá! Vajon Babócsa tudja-e? Lehet, hogy egy szó szerinti testvérfalu van a közelünkben?
Berzence a történelem sodrában.
"A múlt iránti érdeklődés falunk története iránt és annak megismerése, megszeretése legyen mindnyájunk számára nagyon fontos és szent feladat."(Marics József atya)
990
A feltehetőleg horvát-szláv ősi település régi nevét Koppány vezér, egyik születendő fiának nevére változtatja. A nemrég előkerült, hunok arvisurája rovásírása szerint Koppány két fiát Berzencének és Babócsának hívták!
1217
II. András régi fogadalmához híven ebben az esztendőben hadat vezetett a Szentföldre. Ezen hadjárat alatt is bőkezűen osztogatta az adományokat. Ez időben adta a Szent János-lovagoknak Csurgó és környékét, az ott elterülő királyi kanászok földjét is.
1228
Első okleveles említés 1228-ban a Pannonhalmi Főapátság tizedjegyzékében Burzence, Birzence alakban fordul elő. Nagy valószínűséggel már áll a Boldogságos Szűz Mária plébániatemplom a mai Szent Antal kápolna helyén.
1230
Az országban teljes volt a káosz, a gyűlölködés. Egy peres ügyet eldöntő határozat szerint, Berzencén 60 háztartás van.
1242
Tatárjárás alatt, IV. Bélát berzencei és udvarhelyi kanászok menekítik Dalmáciába. Amikor visszatér, Segesden kezdi újjászervezni az országot.
1255
V. Béla célul tűzte ki a birtokviszonyok rendezését. Ebben az esztendőben Csurgón is megfordult. Innét keltezte egyik oklevelét 1255. IV. 25.-én.
Királyi szabad adományozás révén Orosztoni Sebestyéné Berzence. A földesúr kastélyt és mellé kápolnát építtet. A kápolna a mai Nagytemplom helyén állt és a már meglévő plébániatemplom neve után Boldogságos Szűz Mária kápolna nevet kapja. A kápolna ma is megvan, része a Nagytemplomnak.
1261
A leszármazott Orosztoni Lőrinc végrendelete szerint, halála után örökös híján a zalavári apátságé a birtok.
1335
Pápai tizedjegyzékben a község mai területéhez tartozó Lankóc pusztával említik.
1377
Nagy Lajos királyunk a Pécz nemzetség beli Lórántnak ajándékozza Berzencét és "tartozékait", akinek utódai Berzenczei Lórántfinak nevezték magukat. Most szerepel először Berzenczeként a falu. Felépítik az első várat.
1400
Zsigmond király uralkodása alatt, december 15.-én Berzenczei Lórántfi György és Héderváry Mihály veszprémi püspök közbenjárására a Boldogságos Szűz Mária kápolna búcsúengedélyt kap a pápától. 1406 és 1418-ban Berzenczei Lórántfi György új adománylevelet nyer a helységre, mely ekkor vámhely is volt.
1424
Felszentelik a Keresztelő Szent János és Szent János evangélista tiszteletére emelt templomot úgy, hogy a Boldogságos Szűz Mária kápolna sem tűnik el. Ezzel felépül a mai nagytemplom elődje. Florenci Lipót, a Berzenczeyek rokona révén, a templom még az évben megkapja a pápától a búcsúengedélyt.
1444
A Berzenczei család a csúcson. Az óriási nemesi birtok (35 falu) uradalmi központja Berzencze.
1468
I. Ulászló király ellenszenvvel viseli a Berzenczeiek gazdagodását, ezért ők kénytelenek megválni a berzenczei és szenterzsébeti kastélyaiktól. Berzenczei Lórántfi György fiai, Sandrin és László, 1463-ban egyezkedtek Berzencze és Szenterzsébet fölött. 1468-ban berzenczei és szenterzsébeti kastélyaikat Szenterzsébeti Forster Györgynek idegenítették el, aki Somogy megye alispánja volt.
1473-ban Berzenczei László itteni birtokaiba özvegyét és Szentgyörgyi Vincze Péter özvegyét iktatták be zálogképpen. 1477-ben Forster György, Vincze Péter özvegyétől, a nála zálogban levő birtokrészeket visszaváltván megszerzi az egész, 35 faluból álló berzenczei uradalmat. Forster György kérésére Berzence vásártartási jogot kap Mátyás királytól, évi 4 alkalomra.
1481
Forster a tolnai Bornemissza Jánost fogadta osztályos testvérévé, és a tõle kapott 4000 forint fejében Berzencze, és Szent-Erzsébet várak és tartozékaik felébe úgymond "beengedi".
1490
Forster György halála után, örökösödési szerződés alapján ,,castrum in facie poss. Berzencze", özvegyének, Csapi Ilona asszonynak kezére kerül. Ő hozzá ment Bornemisszához, így került a vár Bornemissza tulajdonába.
1527
Bornemissza örököse Kerecsenyi Szalay János pozsonyi ispán a tulajdonos.
1530
Apja halála után Nádasdy Tamás sógora Maylád István örökli a falut.
1527
Bornemissza örököse Kerecsenyi Szalay János pozsonyi ispán a tulajdonos.
1530
Apja halála után Nádasdy Tamás sógora Maylád István örökli a falut.
1531
A "Berzencei egyesség" 1531. november 4. Sulyok György, Török Bálint, Szalay János, Bakics Pál, Nádasdy Tamás, Maylád István, Sulyok Balázs szövetsége Sulyok István oltalmazására.
1532
A török Somogycsicsót ostromolja. Maylád segítséget kér Berzencze várának megerősítésére, de az elmarad. Berzencze várát elfoglalják a törökök de még az évben a berzenceieké. Aztán többször cserél gazdát.
1550
Szalay Kelemen a helység földesura.
1554
Egy újabb török ostromkor Szigetvárról érkezik segítség Perneszy Egyed vezetésével, de ő és csapata elesik a védelemben. A vár a hősies ellenállás miatt a berzenczeieké marad.
1556
Babócsa eleste után Berzencze elszigetelődik, így a nép sokat szenved a török portyázásaitól. Berzencze Zrínyi Miklós birtokát képezi, így a vár megerősítésre kerül. Persze mindez a súlyos adókból és robotból történik. Khadim Ali budai pasa Szigetvár és a visszafoglalt Babócsa sikertelen bevétele után Berzenczét támadja. Nádasdy Tamás felmentő seregével a vár megsegítésére siet, így sikerül elűzni a törököt.
1557
Kanizsa elfoglalásáért indított török hadjáratban a hatalmas túlerő miatt a berzenczei vár elesik.
1558
Míg a török Kanizsát támadja, Szigetvárról Farkasits Gergely megtámadja a hátrahagyott török védelmet. Berzenczét visszafoglalja, majd "taktikai" okokból értelmetlenül fölégeti a várat, és azt magára hagyva 32 fogságba ejtett török tiszttel visszatér Szigetvárra.
1559
Nádasdy Tamás újra felépíti, és ágyúkkal erősíti meg a várat.
1566
Szigetvár elestének hírére a berzenczei várat kis létszámú magyar őrsége elhagyja, mire a török azonnal megszállja és megerősíti. Nazány aga a vár rettegett ura, aki igen erős és stratégiailag fontos hellyé fejleszti Berzenczét. Innentől a török hódoltság töretlen. Néhányszor sikerül rövid időre visszafoglalni a várat, de újra a töröké lesz mindig.
1594
Zrínyi György serege 12-én Berzence ellen indul, s az ottani várat még aznap éjjel megtámadja. Az első ostrom azonban nem jár sikerrel. Berzencét csak akkor tudják elfoglalni, miután a török helyőrség azt feladja. A magyar sereg Berzencén jelentős élelmiszerkészletet, kézi lőfegyvereket, lószerszámokat és 14 különféle nagyságú löveget talál.
1619
A vár 349 főnyi őrségéről, 12 főnyi tisztviselőjéről, mecsetjéről és főpapjáról van tudomásunk. 1664-ig rendszeresek a várból történő török portyázások a környéken.
1664
Január 21-én a vár falai alatt találkozott a téli hadjárat megkezdése előtt Zrínyi Miklós költő-hadvezér és Hohenloha tábornok serege. A sereg 16 ezer harcosból állt, következő nap a törökök szabad elvonulást kérve átadták a várat.
1667
Battyányi Kristóf dunántúli főkapitány felszabadítottnak tekinti Somogy megyét, de az adók behajtását török módra követeli meg. Közben a török be-be tör a faluba, és szintén szedi a sarcot.
1671
A vár korábban a Zrínyiek tulajdona volt, de Zrínyi Péter -a "Wesselényi összeesküvés" részeseként Bécsújhelyen lefejeztetvén - azt elveszítette s 1671-ben a királyi fiskusra szállt.
1690
1686-ban felszabadul Buda, majd 1690-től Berzenczének sem kell tovább rettegni a töröktől. Kiűzésük után a helyiek azonnal helyreállítják a plébániát és először egy fából készült épületben gyűlnek össze a hívők. Az itt élők száma súlyosan csökkent, szinte a régi lakosság teljesen kipusztult. Az osztrák katonai uralom, a magyar nemesség hiányában, erőszakos németesítése bénítja meg a békés fejlődést. A Bécsi kormány minden törekvése a magyarság túlsúlyának megtörésére irányul, s a pusztán maradt vidékeket németekkel igyekszik betelepíteni.
1701
A német felrobbantja a várat. Megkezdődik, illetve folytatódik a Habsburgok uralkodása. A spanyol örökösödési háború miatt I. Lipót 1701-ben az országból kénytelen volt a helyőrséget kivonni s hogy az elégedetlenkedőknek támpont ne legyen, egyes várakat leromboltat. Ekkor rombolják le porig végérvényesen Csurgó, Babócsa és Berzence várát.
1702
A falu szinte kipusztult. Egy összeírás 28 főt(!) említ. A nevek magyar, horvát, német, török és itáliai származásokra utalnak.
1703
Rákóczi Ferenc kibontja a szabadság zászlaját. Berzence jelentős kuruc gócponttá válik, miközben a császári sereg a francia háborúban van lekötve. Jelentéktelen őrség csak Kanizsán és Szigetváron marad. A szabadságharc elbukása után, a szegénylegények - betyárok száma jelentős és a környék postaútjait sokáig ellenőrzésük alatt is tartják. Az osztrákok sehol a környéken nem érzik magukat biztonságba, jelentős katonai kíséretekkel mernek csak utazni.
1715
III. Károly, De Prie márkinak adományozza az egykori Zrínyiek birtokai egy részét akinek fia, nemes Tolnai Festetics Kristófnak eladja. Újabb letelepülők jönnek: tótok, csehek, horvátok, rácok (tőlük származik a Bezdán név) Lassan újraéled a falu.
1735
A falu a Szalay család birtoka lesz. Már 47 háztartás van a faluban.
1757
Mária Terézia alatt a magyar nemesség iránti lojalitásának köszönhetően, beiktatásra kerülnek Berzencze új tulajdonosai: Gróf Niczky Kristóf és testvére Niczky Anna.
1758
Niczky Kristóf kérésére a falu az országos vásártartási jogot kap Fekete-vasárnap, Szent Antal, Szent Lőrinc és Apró szentek ünnepén. Fia, Niczky György a vásárok fontossága, a mezőváros fellendítése érdekében heti két alkalomra szerezte meg a vásárjogot.
1763
Niczky György felépítteti a nagytemplomot. A templom áll a dombon, előtte pedig gr. Niczky uraság kastélya és az utasok számára épített nagy vendégfogadó.
1780
Felépítik a Szent Antal kápolnát. Legfőbb értéke az a szent Antal kép, amelyet a legenda szerint a török háborúk idején az áradó Drávából fogtak ki a helybéliek.
1835
A Festetics László megvásárolja a Niczkyek birtokát, így Berzencét is. Halála után Festetics Tasziló az örökös.
1839
Felépítik a Kis-iskolát két tanteremmel.
1846
Festetics Tasziló testvérével, II.Györggyel építeni kezdi a vadászkastélyt, ami két év alatt készül el.
Kavulák János elfoglalja helyét a plébánián.
1848
A szabadságharc kitörésekor 181 fő jelentkezik nemzetőrnek a toborzás során a faluból. Ebből 19-en harcoltak fegyveresen Görgey és Klapka vezetése alatt. A szabadságharc bukása után az Aradi 13 emlékére a falú lakói az Árpád téren 13 tölgyfát ültetnek el, amelyek 1972-ig darabra meg is voltak.
1861
Betyárok Berzencén portyáznak: Patkó Jancsi, Bergán Jancsi, később Oroszlán Pali. A betyárok 1877-ig gyakran megfordultak a faluban, amikor is katonai osztaggal számolják fel őket.
1868-1871
Idő alatt Kavulák János atya saját költségén "Kisdedovodát" alapít és tart fenn saját költségén.
1873
Kavulák János kanonok-plébános, gróf Festetics I.Tasziló támogatásával kiegészíti az iskolát egy 3. tanteremmel.
1876
Kavulák János címzetes prépost, kanonok-plébános saját költségén és gróf Festetics I.Tasziló éves adományaiból zárdát és iskolát alapít. Budapestről, a Mária intézetből "Isteni szeretet leányai" szerzetesnővéreket hív, hogy átvegyék az oktatást és nevelést az ünnepélyesen felavatott intézményben, és az óvodában.
1888
Festetics I.Tasziló halála után, unokaöccse II.Tasziló a földbirtokos.
1889
Dénes (Dienstenberger) Lajost a későbbi népszerű igazgató-tanítót kántortanítónak választják.
1889
Kavulák János építkezéssel kibővíti az iskolát, és házi kápolnát építtet.
1892
Megalakul az Önkéntes Tűzoltó Egylet
1896
A Millennium fényes megünneplése Berzencén. Vadgesztenye és tölgyfákat ültetnek a hét vezér emlékére. Lásd a mára terebélyessé nőtt fákat a volt piactéren.
1900
Megalakul a Somogy-Berzencze Hitelszövetkezet.
1902
Megalakul a Somogy-Berzenczei Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet, a későbbi "Hangya".
1904
Teller Vincze plébános anyagi támogatásával átépítés révén elkészül a Jézus szíve kápolna.
1914
Berzencéről sokan haltak meg az I. Világháborúban. Neveket lásd a Nagytemplom falán lévő márványtáblán.
1925
3 malomtulajdonos, 10 kocsmáros, 16 kereskedő és 10 iparosmester dolgozik a faluban.
1933
Festetics II.Tasziló halála után, testvére III.György veszi át az uradalmat.
1938
Berzence lakossága 1910-ben 3824, 1920-ban 4127, 1938-ban a pusztákkal együtt már 4618 fő.
1940
Berzence lakosága a felekezeti megoszlás szerint: 4096 római katolikus, 3 görög katolikus, 1 görög keleti, 27 evangélikus, 40 református., 18 izraelita, összesen: 4185 fő
1944
Április 26.-án éjjel 3 óra felé elhurcolják a berzencei zsidóságot
1944
December 4. éjjelén német csapatok bevonulása Berzencére
1945
március 29.-én a "felszabadító" bolgár csapatok bevonulása
1945
Áprilisban a II. Világháború véget ért Berzencén is. A csataterek áldozatait lásd szintén a Nagytemplom falán.
1948
A kommunista párt nyer a választásokon. Államosítják az arisztokraták birtokait. A Festeticsek elhagyják a kastélyt.
1949
Április 3.-án a hatalom fegyveresei belelőnek a Pongrácz Tibor Plébánost védő hívő tömegbe. 2 fő halott. Mások börtönbe kerülnek.
1956
Október 27.-én a lakosság "Berzencei felkelés"-ként csatlakozik a forradalomhoz. Megint a tömegbe lőnek: 4 halott 6 sebesült.
