A Szent Kereszt Felmagasztalása nagytemplom
"Niczky György nemes férfiú, a szent császári és apostoli királyi felség tanácsosa és a Hétszemélyű Tábla ítélő székének társbírája a Mindenható Isten dicsőségére, a kegyesség emlékeként állította ezt a templomot"
Hirdeti a felirat a Nagytemplom bejárata fölött. A római katolikus templom központi helyet foglal el a falu főterén. Méltóság teljesen áll több mint 240 éve. Harangzúgása örökre bevésődik a szívekbe. Az épület bejáratánál tíz varázslatos szépségű angyal ül az oszlopokon. Jézus Krisztus szenvedéseinek eszközeit álmodta kezükbe az alkotó. A török idők előtt már az 1300-as évek vége felé is állt már itt egy kegyúri templom. Titulusa Keresztelő szent János és szent János evangélista volt. A török kiűzése után először egy fából készült épületben gyűltek össze a hívők, akik már 1690-ben visszaállították a plébániát.
A régi templom helyén Niczky György gróf, a falu akkori ura és Verőce főispánja építtetett újat, amelyet 3 évnyi munka után 1763-ban szenteltek fel. Homlokzati fülkéiben szent Péter, és szent Pál szobrai állnak. Középen helyezkedik el a család címere, a pajzs kék udvarának zöld mezejében ágaskodó kettős farkú oroszlán, mely első jobb lábával kivont kardot tart. A belsőben is a kegyúr igényeihez igazodtak. A barokk stílusú templomban semmilyen magyar díszítés nem található, sokkal inkább a habsburgok és a Niczky család kedvelt szentjei láthatók a falakon. A templom titulusa a "Szent Kereszt Felmagasztalása".
Különleges szépségű képeit Id.Dorffmaister István (1725-1797) a magyarországi barokk művészet legtermékenyebb jeles festőművésze készítette. Harangjait 1922-28 között (408, 93 ill. 30 kg) Szlezák László, ill. a Harangművek R.T. öntötte. Orgonáját 1892-ben az Angster gyár építette. A templomba lépve, jobbra az első kép Loyolai Szent Ignácot ábrázolja, amint felajánlja szívét a teremtőnek. A következő képen a római hadsereg magas rangú tisztjét láthatjuk, aki megszabadítja a várost, a napi emberáldozatot követelő sárkánytól. Ő Sárkányölő Szent György vértanú, az építtető legkedvesebb szentje volt. A jobboldali mellékoltár fölött Páduai Szent Antal portugál származású itáliai ferences rendi szerzetes és prédikátor képe látható, aki a hagyomány szerint a házasság patrónusa, de segítségét kérték a terméketlenség és a betegségek leküzdésében is. Ritka képi ábrázolás látható a szentély jobboldali falán egy mozgalmas, sokalakos képen Jézus körülmetéléséhez készülődnek. Az oltárképet jobb oldalon Mózes, balról Keresztelő szent János szobrai őrzik.
A bal oldalon a rokokó stílusú szószék oldalán ülő angyalok az akkor ismert négy világrészt, Európát, Ázsiát, Afrikát és Amerikát jelképezik. A szószéktől balra az első kép Nepomuki Szent János a gyónási titok vértanúja, az utolsó szentmiséjét végzi. Az utolsó nagy kép Borromei Szent Károly püspököt ábrázolja, aki az 1567 évi milánói pestisjárvány idején amikor a város valamennyi vezetője elmenekült, ő a helyén maradt és ápolta a betegeket. Az épület alatt nemrég tárták föl a templom kriptáját, amiről eddig csak legendák keringtek. A szépen felújított földalatti helyiség látogatható. Nagyszerű szobrászunk révén még egy oltárral is gazdagodott.
A Szent Antal kápolna
Berzencének a központban magasodó templom mellett még két kisebb kápolnája is van. Egyik a Szent Antal kápolna. Ez egy 1793-ban épült barokk épület. Legfőbb értéke az a Szent Antal kép, amelyet a legenda szerint a török háborúk idején az áradó folyóból fogtak ki a helybéliek. Belépve csodálatosan szép festett faszobrok és festmények fogadják a látogatót. A Páduai Szent Antal búcsú napjainkban is elválaszthatatlanul kapcsolódik a kápolna környezetéhez. A kápolnadombra tizenkét csodálatos stáció dombormű mentén juthatunk föl, melyeket falunk nagyszerű szobrásza Novográdecz Antal alkotott.
A Jézus Szíve kápolna
A második kápolna a berzenceiek egyik legkedvesebb temploma a Jézus Szíve kápolna. 1904-ben épült a meglévő zárda meghosszabbításaként Teller Vince plébános anyagi támogatásával, megteremtve azt az egységes tömbformát, ami sokáig Berzence jelképei közé tartozott, s előszeretettel tüntették föl a régi képeslapokon. A neoreneszánsz stílusban épített kápolna festett falaival, megőrzött berendezési tárgyaival, szobraival, szentképeivel, és nem utolsó sorban gyönyörű színes üvegablakaival valóságos ékszerdoboza a falunak. Sajnos a zárda épületét a rendszerváltás előtt a múltat végképp eltörölni akarók a falu sok műemlék jellegű épületével együtt lerombolták. Helyén újabban - minő abszurditás - egy angol(!) tulajdonos rendezetlen, cél nélküli ingatlant birtokol, ki tudja mennyi ideig. Jó volna, ha valaki visszavásárolná és végre méltó tartalommal ruházná föl ezt a nagy múltú, megcsonkított és megszentségtelenített területet.
Hallgasd meg a Nagytemplom déli harangzúgását!
